A  szalmabáb  érvelési hiba

Hazánkban a kommunikáció, a mélypontjához ért. Padlót fogtunk. A verbális agressziót már nincs hova fokozni. Vitának látszó veszekedések. Érvelésnek szánt magyarázkodások.Emberek tömege beszél el egymás mellet.

Vita szempontjából első lépésben kétféle embert különböztethetünk meg.

1. Köszönhetően a poroszos oktatási rendszernek, a keresztény nevelési elveknek, sokan vannak, akik csak azokkal beszélgetnek, akikkel azonos véleményük. Nem tudnak mit kezdeni a vitával. Sem a családjukban, sem a tanulmányaik során nem volt szokás a vita. Amit anno vitának neveztek, az inkább volt veszekedés. Ők csak helyeselhettek, alkalmazkodhattak.

1. Vannak akik a verbális lerohanó agressziót vitának nevezik. Vélhetően ezekben a családokban nem volt, és jelenleg sem probléma pl a gyengébb családtagok (nők, gyermekek) fizikai bántalmazása.

A jelenkori ellenségeskedés (ennek szítása), megnövelte a vitatkozók számát, aminek örülni is lehetne, ha a felek tudnának érvelni a saját állításuk helyessége mellett. Nem ez történik.

A vita.

A vitában kettő vagy több ember álláspontja mellet érvel. Cáfolatokkal, kérdésekkel, magyarázattal átitatott folyamat. Vannak szabályai. Ha ezeket nem veszünk figyelembe, az eszmecsere értelmetlen. Ilyenkor okosabb le- kilépni a helyzetből. Ha kettő (vagy több) ember eltérő álláspontot képvisel, vita közben mindegyiküknek arra kell(ene) válaszolni, amit a másik mond. Amikor nem ez történik, érvelési hibáról beszélünk. A felek elbeszélnek egymás mellet. Helyzet, amiben kár is megszólalni.

Szalmabáb érvelési hiba

Szalmabáb mert az eredeti erős (izmos) érvet szalmabábszerűre gyengíti. Azért hogy az könnyen megverhető legyen. Szalmabáb érvelésről van szó, amikor egyik ember állít valamit, a másik pedig nem erre az állításra, hanem annak egy szélsőségesen (magában) eltorzított formájára válaszol. Ez azt jelenti, hogy az illető eltorzítja a másik által mondottakat. Vagy mert nem érti, vagy mert nem akarja érteni. Amennyiben ez utóbbi áll fenn, az okosabb lépjen ki mezőből.

Két példa

• Pista: A tűzijátékokból nem kellene ennyi, takarékosabbnak kellene lennünk . Kevés a pénz a nagy csinnadrattára.
• Jóska: Mit mondtál? Hagyjunk fel a nemzeti hagyományainkkal csak a pénz miatt!

• Viktória: Azt gondolom, a tandíj bevezetése megnehezíti az esélyegyenlőséget.
• Luca: Azt szeretnéd, ha az a sok fiatal állami támogatásból lógassa  a lábát, és fölösleges diplomákat szerezne ahelyett, hogy hasznos munkát végezne?

Pista állítását a pénzhiányra alapozta, Viktória az esélyegyenlőségre. Mindkét érv a társadalom jobblétének gyakorlatorientált megközelítése. Ezzel szemben Jóska 'torzít', és a magasabb életszínvonal elérése szempontjából megfoghatatlan dologgal hozakodott elő. Gyengíti az érvet. Luca szintén 'torzít', nem az esélyegyenlőségre mint állításra válaszol. Mintha azt nem is hallotta volna meg, elkezdett beszélni a láblógatásról , a diploma fölöslegességéről. Luca és Jóska szalmabábbá akarja gyengíteni vitapartnerei állítását.  

A szalmabábot használó vitázó gyakran nyeri meg a közönséget, ha pl a leegyszerűsített állítása mellé valami félelemkeltő példát hoz (háború). A szalmabábot használó, a racionális vitát megszakítja azzal, hogy azt érzelmi alapokra tereli. Ez az érzelmi virtus legtöbbször jogtalan előnyhöz juttatja alkalmazóját. A felek eltérő álláspontja nem közeledik, inkább távolodik egymástól.

Legyél valóban a helyzetben, legyél figyelmesebb, vedd észre,  jelezd és ne hagyd. Ha észérvekkel nem megy lépj ki ebből a lehúzó erőtérből.