Játszmamentesen

Adott egy konfrontatív helyzet, amiben két fejletlen érzelmi intelligenciával rendelkező ember ütköztet véleményt. Az első levegővétellel elindul köztük a játszma. Aki jobban játszik, - hangosabb, gyorsabb, színpadiasabb stb - az győz. A résztvevők meg sem próbálják a másik szemével látni a kérdést. Ebben a helyzetben nincs olyan, hogy mindkét fél nyertes lehet. A felek egyike sem a konfliktus megoldására a másik megértésére törekszik. Mondja a maga igazát. Egyszerű példa és nagyon sok élethelyzetben előfordulhat. Ha bármelyikük érzelmi intelligencia szintje magas, a helyzet kimenetele nagy eséllyel kellemesebben alakul. Az érzelmi intelligencia szint magas volta előrevetíti a közösségi, és magánéleti sikereket. 

Érdemes megfogalmaznunk, mit jelent az érzelmi intelligencia kifejezés. Az EQ egy képzett érték. Segítségével megismerhető, hogy az egyén miként tud másokkal kapcsolatot teremteni, kapcsolatot fenntartani, mi határozza meg, kapcsolatai minőségét. Napjaink összetett társadalmi rendszereiben, a sikeres élet alapja hogy az egyén emocionális tekintetben mennyire jól tudja érvényesíteni törekvéseit.

A tudósok véleménye nem egységes a témában. J. B. Peterson, kanadai professzor szerint, "Nincs olyan, hogy érzelmi intelligencia." Brody (pszihológus) szerint a mérésre alkalmazott tesztek csak az érzelmek ismeretét mérik, és nem azok beépülését. Grafológusként számomra egyszerű gyakorlati tapasztalat, az érzelmi intelligencia grafológiai módszerekkel beazonosítható.

A különbség a mérés és beazonosítás közt óriási. A tesztek mérnek. A legtöbb kritikával a tudományos világ a teszteket illeti: pl alacsony az előrejelző képességük, tudást jelölnek nem képességet. Ezzel szemben a grafológus a személyiség adott helyzetéből indul ki. Beazonosítja a kérdéses területeket, ezek egybevetésével jön létre, hogy az egyén EQ tekintetében hogyan működik.

Visszatérve az érzelmi intelligenciához. A témában legelterjedtebb Daniel Goleman öt 'érzelmi készség' kategóriájának alkalmazása. Akit komolyabban érdekel, szeretettel ajánlom olvasásra Golemann nagy sikerű könyvét az Érzelmi Intelligenciát. A cikksorozatot e könyv alapján tervezem folytatni. Kiindulási pont az EQ számomra elfogadható definíciója: Az EQ olyan szociális kompetenciák összessége, melynek együttes megléte esetén, az egyén érzelmi tekintetben  hozzáértőnek mondható.

Öt részterületen keresztül azonosítható, ezek: 

1. Az érzelmek felismerése. Képesség, aminek birtokában meg tudjuk nevezni a mindenkori érzelmi állapotunkat. Azon túl, hogy megnevezzük, ismerjük hogy mi a kapcsolat, a mindenkori érzelmünk, és tetteink között. Önismeretünk alappillére, hogy képessé váljunk valós érzelmeink nyomon követésére. Ha ez nem történik meg, ki vagyunk szolgáltatva az érzelmi elme hatásainak. (Gyors elsietett, meggondolatlan viselkedéses válaszok.) Minél biztosabbak vagyunk érzéseinkben, annál határozottabban irányítjuk életünket. Egyértelművé válik számunkra a viszonyunk, személyes döntéseinkhez. (Miért döntök úgy ahogy.)
2. Az érzelmeink kezelésének a képessége. Amikor képessé válunk az érzelmek kontrolljára. Ellenőrzést gyakorolunk felettük úgy, hogy a nemkívánatos érzelmi állapotokat, a megfelelő érzelmi állapot irányába toljuk. A mindenkori helyzetnek megfelelően.
3. Önmotiválás. Az érzelmek célra orientált mozgósítása elengedhetetlen a a kiváló teljesítményhez, kreativitáshoz, a figyelem összpontosításához, Előfeltétele a jó teljesítménynek. 
4. Mások érzelmeinek felismerése. Empátia. Akiben van empátia érzékenyebben veszi a finom társas jeleket, melyek mások igényeit követik.
5. Kapcsolatkezelés. A kapcsolattartás művészete abban áll, hogy mások érzésire hatni tudunk.

Köszönöm a figyelmedet.

Szeretettel Ilda